Kondra Katalin: Kötelék


Nem tudom mi ez a fájdalom

csak elszorul a szívem, 

könnyem pereg amikor haza gondolok.

Ha magyar embert látok, ha meghallom 

a himnusz dallamát, úgy verdes a szívem,

hogy ki akar szakadni, 

nincs ellene orvosság.

Az ilyen fájdalomra nincsen gyógyír.

Ez olyan kegyetlen, 

mint fát csavarni ki tövestől

vagy szárnyát szegni 

a repülő madárnak. 

Ha elmentél, ha úgy hiszed

gyökered szakadt, hát tévedsz!

Mindenkit hazavárnak.

Apád, anyád még a sírból is hív.

De gondolnak rád a többi ősök,

kik valaha éltek a földön,

kiknek nyomát véredben, 

lelkedben őrzöd és nem tépi ki

onnét soha semmi.

Ezért kell annak így szenvedni

aki elment, mert máshol nincs hazája. 

A magyar népnek van egy 

édes- titkos átka, ami nem enged,

nem hagyja, hogy más légy.

Ezért van magyar föld, ezért él. 

Ha széles e világon sok nemzet kihal,

tudd, hogy valahol, ott ahol születtél, 

maradtak még maroknyian.


2019 - január - 20


📷 Péter András



Megjegyzések