Székelyföld északi csücskében, az ezeréves határ közelében van egy gyönyörűséges hely.
A hegyet fenyvesek veszik körül, a tetőt ameddig a szem ellát, ilyenkor hófehér szellőrózsa borítja. A hely neve Széphavas.
A legenda szerint itt pihent meg Szent László király a kunokkal vívott csata után.
Akkor volt ez, amikor a kövek még lágyak voltak - mesélte öreganyám, miközben a szent király csodatetteiről mesélt. Ő úgy tudta, hogy vizet is fakasztott a sziklából, mint Mózes a zsidók puszai vándorlásakor. A kunok betörése idején pestis járvány pusztított, de Szent László Isten segítségével erre a bajra is talált megoldást. Kilőtt nyílvesszője egy tárnics virágba fúrodott, és annak főzetétől gyógyultak meg a betegek.
Írásos említések szerint Boldogasszony hegye volt Széphavas, azért is borítja annyi fehér virág, mintha az ő palástja volna itt kiterítve.
De térjünk vissza Szent Lászlóhoz, aki a kunokkal vívott csata után erősen megszomjazott, hegyi forrást nem talált, de lent a völgyben a nap valami víztükröt csillogtatott meg, ezért lovával a völgybe ugratott.
— Igyál lovam, szép víz – jegyezte meg, amint meglátta a tisztavizű patakot. Ebből a mondásból ered az itt felépült falu neve.
Korabeli emlékek szerint az eredeti falu fent volt a hegyen, akkor Szépmezőnek nevezték, a kunok elüzése után települt le a nép a völgybe és él ott ma is.
Szentlélek kápolna
Pogányhavas tetején régen kápolna állt, melyet a gyimesfelsőloki mondahagyomány szerint Szent László építette a kunok legyőzésének emlékére, más vélemények szerint viszont Szent László király tiszteletére épült, amiért kiüzte a pogányokat Székelyföldről, és megvédte, megerősítette az emberek hitét, a legkorábbi írásos emlék azonban 1630- ból való és Csodatévő Boldogasszony kápolnájaként említi.
A kápolna harangjának olyan erős volt a hangja, hogy innen egyenesen Gyergyóig hallatszott. A régi épület helyén ma már új kápolna áll, melyet a Szentlélek tiszteletére szenteltek fel, de ennek felepítése előtt is tartottak és tartanak ma is búcsút, ahogy a régen is szokás volt.
Akkoriban még Gyimes és Csíkszereda között nem volt országút, így a felcsíki és a gyimesi zarándokok itt találkoztak, innen indultak tovább a pünkösdi búcsúra.
A kápolna mellet kút volt, ma is látható ott egy nagy lapos kő Szent László lovának patkónyomaival.
Amikor az eredeti kápolna az enyészeté lett, egyes darabjait széthordták a környék lakói. Harangját a vacsárcsi iskolába vitték, oltárát a szépvízi örménytemplomba építették be, keresztjét pedig elásták egy ház alá.
A szent király hiterősítő hagyatéka így nem egy, hanem több helyen szétosztódva, továbbra is őrzi az itt élő népet.
"Pogányhavas oldalában fakadó Küpüs kút is Szent László legendájával kapcsolatos: ő fakasztotta annak vizét, lova pedig nyomot hagyott a forrás melletti kőben, mely patkónyom máig is kivehető. A sziklában látható nyomok motívuma Gyimesben másutt is összefügg Szent Lászlóval: A hárompataki Magyarcsügés és Kostelek határában szintén a ló patkónyomát tartják számon, a Bükkhavas pataka forrásvidékén magasodó impozáns szikla, a Bagolykő oldalában pedig a szent király ülepének és két talpának a nyoma maradt meg a kőben. Az itteni csángó mondaszövegek szerint Szent László serege a Bagolykő alatt csapott össze az ellenséggel, és a legendás király e sziklára letelepedve figyelte a völgyben zajló ütközetet.
Gyimesfelsőlok és környéke majdnem teljes egészében a Csíki-havasok természetvédelmi terület részét képezi. A gyimesi tájra jellemző, messze földön híres hegyi kaszálók kialakulásának története századokkal ezelőttre nyúlik vissza, s a helyiek hagyományos tájhasználatának köszönhetően váltak Európa legfajgazdagabb gyepeivé. "
1669-ben I. Apafi Mihály fejedelem engedélyével örmények telepedtek le a mai Csíkszépvíz területén, akik alig 200 év alatt módos, városias településsé fejlesztették. A gyimesiek egykori vásáros helye is volt, környékén borvízforrások vannak. Felette 1986-ban épített gát és víztározó található.”
Szent László király lett tehát Csíkszépvíz védőszentje. A falu búcsúját minden év június 27-hez legközelebb eső vasárnap tartják.
A szokások az évek múlásával mit sem változtak. Az ünnep a templomban kezdődik népviseletbe öltözött fiatalok és idősek sokaságával, és a környékbeli papság részvételével. Délután valamilyen kulturális esemény is megrendezésre kerül. Többnyire egy-egy árpád-házi szent életét megjelenítő előadást mutatnak be amatőr színjátszó csoportok. Az ünnepet természetesen bál zárja. Így lehetséges, hogy Szent László király ma is védi, és összetartja azokat a magyarokat, akik az ő emlékét megülik.
Forrás: Székelyföld legendárium
lovagkiraly.org
szephavas.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése