Adventi kalendárium 16.

Ugrás a fő tartalomra

Keresés ebben a blogban

Adventi kalendárium 16.

– december 16, 2020

Link lekérése
Facebook
X
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

Link lekérése
Facebook
X
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések

Ludmilla

Boszorkányos szerelmi történet Szokatlanul enyhe volt az idő, amikor hazamentem meglátogatni, Erdélyben élő nagyanyámat. Nagyon vártam már a találkozást, melyre a nagy távolság miatt csak ritkán adódott lehetőség. Miközben a változó tájat csodáltam, előre örültem a szabadságnak, mert nem sejtettem, hogy ez az utazás feledhetetlen emlékként örökre belém ég. Amikor a vonatról leszálltam, az idő sötét volt és komor, súlyos felhőket hajszolt a déli szél, csapadék nem hullott, csak pár száraz falevél gurult zörögve a lábam előtt. Az utca kihalt volt, sehol egy ember. Hirtelen azt kívántam, hogy bárcsak valahonnét előbújna egy kutya, hogy megugasson, hátha akkor feléled a falu, olyan ijesztő volt az a némaság. Öreganyám házához érve, óvatosan nyitottam ki a kaput, és lassú léptekkel mentem végig az udvaron. Az ablak alatt azonban megálltam, hogy bepillantsak. Láttam, öreganyám a tüzet élesztgeti. Megkönnyebbülve nyitottam ki az ajtót, mire ő ráncos arcát felém fordítva szótlanul meredt...

Karácsonyi kisértetek

Az ablaknál álltam, néztem ahogy köd lassan leereszkedik, s mint tejfehér függöny, eltakarja a szemközti házakat. Csak a kapuig látok el, de szerencsére kigyulladt az utcai lámpa. A sűrűsödő ködből hirtelen ott terem egy fekete autó, éppen a házam előtt, hallom csapódik az ajtó, nyílik a kapu. Egy kislányt látok jönni az ablak alatt, fel a lépcsőn. Ösztönösen nyitom az ajtót, de nincs ott senki. A semmibe bámulok, a hűvös szél arcomba csap, megborzongok. Halucináltam volna? Kinyitottam a kaput, mert az ajtóból egyértelműen láttam az autót, de az utcán nem volt egyetlen jármű sem. Nem ittam alkoholt, gyógyszerrel sem élek, mi a csuda történt akkor? Másnapra elfelejtettem mi történt, olvasgattam amikor újból hallom csapódik egy kocsiajtó. Biztos a szomszéd jött haza - gondoltam, de a kapunyikorgásra már letettem a könyvet. A tegnapi kislány jött az ablak alatt, fel a lépcsőn, nyitom az ajtót, sehol senki. Valami furcsa félelem fog el. Nincs magyarázat,...

Kondra Katalin: Anyaversek

Anyaságom ünnepén Amikor az első gyermek világrajön anya születik, hogy nagy dolog-e ez, nem kérdezik. A női lélek, mint bábból a pillangó átalakul és újjászületik. Régi énem hagytam megfakulni anyaként kezdtem el ragyogni, Ó, mennyire más lett ez a fény! Gyermekmosoly szívem közepén. Édesanyám szeme Amikor a napfény besüt a szemembe édesanyám szeme jut róla eszembe, az ő arca ragyog valahányszor rám néz, el is fut fölülem minden sötét árnyék. Amikor velem van semmitől nem félek, mint egy pajkos csikó, gondtalanul élek nekem jutott a föld legjobb anyukája hálapuszit nyomok drága homlokára virágot is adok, amit én neveltem úgy viseltem gondját, ahogy anyu nekem. Az apró magokat naponta öntöztem, kicsordult szívemből összes szeretetem itt van a kezemben, egy cserép virágban nem jut az eszembe, hogy mit is kívánjak. Nincs rá szó, mert soha nem mondta el senki hogy kell édesanyát mégjobban szeretni. Reggel Szunnyadnak bennem az álmok. Hogy legyen szép az ébredés, ha...

Üzemeltető: Blogger

Téma képeinek készítője: sndr